Egyesek szerint az alábbi 1716-ban publikált könyv borítóján egy idegen civilizáció által, a Földre küldött, a felhők közül előtűnő, maga után villámokat húzó repülő csészealjat örökített meg a szerző.
Johann Caspar Funck, 300 évvel ezelőtt publikált, Liber de Coloribus Coeli szerzeményének borítója azért is érdekes, mert látszólag nem kapcsolódik szorosan a könyv témájához; abban ugyanis a légköri jelenségekkel és azoknak az égbolt színére gyakorolt hatásával foglalkozik.
Műve sokáig nem keltette fel senki érdeklődését, egészen 2016. augusztusáig, amikor az Unexplained Mysteries fórumán megosztásra került, és innentől kezdve a legtöbb ufó-hívő oldal átvette a hihetetlen felfedezésről szóló történetet. Sőt, itthon még a Velvet is szánt egy cikket.
A legtöbb ezzel foglalkozó cikk és bejegyzés rendre megemlíti, hogy sem a tudósoknak, sem a szkeptikusoknak nincs rá magyarázata, szerintük az csak a véletlen műve, és az ufó-hívők látják bele a csészealjat az ábrába. Szerencsére azért van ennél jobb magyarázat is, és ismét kiderül az, hogy sokan figyelmen kívül hagynak bizonyos tényeket.
Kinagyítva a képet feltűnik néhány felirat, amiről valamiért megfeledkeznek az ezzel foglalkozó cikkek. A PS:84.v.12. egyértelműen a Psalm 84.verse 12-re, vagyis a Zsoltárok könyve 84:12-re utal, ami így szól:
Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek. [Forrás]
Amit a képen látunk tehát nem más, mint Isten, egy pajzs alakú Nap, vagy napmintájú pajzs formájában megjelenítve. Vegyük észre, hogy a sziklán álló madarat védi a pajzs a viharfelhőkből előtörő villámoktól. Tehát nem egy, a felhők közül, maga után villámokat húzó diszkoszról van szó, ahogy azt az ufó-hívők hiszik.
Érdemes megfigyelni azt is, hogy a madár köré a “Defendor benigne” mottó lett felvésve, ami Daniel Bartholomaeus-ra, a könyv kiadójára utal. Ő ugyanezzel a képpel és mottóval látta el az általa kiadott kiadványokat, például ezen is megtalálható ugyanez a minta. A madár egyébként nem teljesen öncélú, egy másik, szintén a Zsoltárok könyve 84. fejezetben lévő versszakra utal ugyanis:
Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek URa, királyom és Istenem!
A könyv borítója tehát nem bizonyíték az idegenek látogatására vagy létezésére, akik belelapoztak pedig szintén nem találkoztak erre utaló jelzésekkel. Itt tehát megint azzal állunk szemben, hogy a kevés tudás, a kevés információ miatt, mást látnak bele az ufó-hívők, és mást a racionálisabb beállítottságúak.